A biciklitúra által érintett települések
 
 
 

Bolyk (Boľkovce)

Losonctól kb. 7 km-re levő település. Az írások a XIII. században említik először, mint a Kacsics nemzetség  birtokát. A XIV. században a falu birtokosa Zách Felicián. Az 1714-es összeírás alapján a községnek 31 jobbágycsaládja és 79 lakosa van. A falu temploma a XVIII. században épült. A falu híres szülötte Katona István (1732 – 1811) jezsuita pap, a magyar kritikai történetírás úttörője. A falu határában folyik az Ipoly. A falu része volt, ma viszont közigazgatásilag önálló Bolyk – mezőgazdasági telep (Boľkovce-osada) – javarészt szlovákok lakják, érdekessége a nemrég épült modern katolikus templom. A falu mellett lévő repülőtéren többször került megrendezésre ejtőernyős világbajnokság.
 

Kálnó (Kalinovo)

Az írások 1279-ben említik, mint az Etre család birtokát. A XVI. Században a török felégette. Az 1720-as adatok szerint 15 családi portát említ. Az 1873-as kolera járvány idején a település csaknem elnéptelenedett.  A XIX. században  agyagfeldolgozó gyár és a közelmúltban leépített vasút épült.
 

Poltár (Poltár)

A település és környéke már a késő bronzkorban lakott volt. A városkát a XIII. században emlik először az írások. A Zách család birtoka, majd a XV. században huszita erősség. Evengélikus temploma 1782-ben épült. A városka jelenleg járási székhely. A Poltárhoz tartozó Zelené településen talaálható az Ipoly egyik legrégibb kőhídja.
 

Rimaráhó (Hrachovo)

A Rima völgyében fekvő települést 1326-tól említik. Templomát a XVII. században Jákóffy Ferenc Murány várkapitánya építette. Ennek a családnak várkastélya is állot a faluban. A falu következő birtokosa Jánoky Gáspát a XVII. században iskolát hozott létre a várkastélyban. Ebből az épületből alakult ki XIX. században a kastély ma is látható formája.
 

Rimabánya (Rimavská Baňa)

Az első írásos emlékek 1250-ben említik a falut. Eredetileg a  kalocsai érsekség birtokán letelepült bányászok faluja volt. Középkori temploma a XIII. században épült. Falképein látható az Utolsó ítélet, Krisztus keresztrefeszítése, valamint Szent László legendája. A templom ma az evangélikus egyház tulajdona.
 

Karaszkó (Kraskovo)

A faluban a 13. századból származó gótikus templom található. A 15. században védőfalat építettek köré. További érdekesség az 1657-ben készült fából épült harangláb.
 

Nagyosbalog (Veľký Blh)

1283-tól említik az okiratok. Várát a XIII. században az Attfy család bírta. 1331-től a Széchyek tulajdona.  A vár 1677-ig lakott volt, ám akkor lerombolták. 1720-ban a falu akkori birtokosa Koháry István kastélyt építtetett, melyet aztán később Koháry Ferenc nagyobbítatott meg. A Koháryak birtokai a Coburg családra szálltak.
 

Újvásár (Rybník)

Érdekesség a falu temploma – a XIII. században épült. Gótikus falképein a passió jelenetei és a szentek életéből vett jelenetek láthatók.
 

Szkáros (Skerešovo)

A falut először 1266-ban említik az oklevelek. Említésre méltó temploma, valamint a településen levő erősen leomlott állapotban található SpitzerDapsy kúria.
 

Otrokócs (Otročok)

A település minden valószínűség szerint a XII. században keletkezett. 1247-ben már említik a krónikák. A falu tiszta nemesi község volt. Református egyházában hirdette Isten dicsőségét Otrokócsi Fóris Ferenc, aki 1674-ben Pozsonyba idéztetéséről így írt: „Hogy pedig mi, akik az Isteni dicsőség iránt való szeretetből megvetve a halált, minden dolgainkat a minden veszedelmekben legbölcsebb kormányzóra, Istenre bíztuk alázatosan, vajjon vakmerően-e, vagy helyesen cselekedtünk-e, hogy Pozsonyban, amaz ünnepélyes és általános idézésre megjelentünk s hogy vajjon megjelenésünkkel használtunk-e valamit egyházainknak, avagy sokat ártottunk volna-e, ha egytől-egyig odahagyva azokat, futásban kerestünk volna menekülést, minden józan gondolkodású ember eldöntheti...”
 

Sajógömör (Gemer)

Gömör legrégebbi településeinek egyike – 1198-tól említik az írások, de vára valószínűleg már a honfoglalás korában állhatott. A falu egyik legjelentősebb birtokosa Szent-Ivány Miklós 1884-ben iskolát hozott létre. Megerősített temploma és a Szent-Ivány kastély érdekes látnivaló. A legenda szerint a falu temetőjében nyugszik Cinka Panna.
 

Beretke (Beretka)

A falu nevét először 1286-ban említik az iratok. A település a XVIII. század elején majdnem elnéptelenedett. A század végére pedig már több gömöri nemesi család szerzett itt birtokot. Érdekessége a Fialka kúria, melyet 1754-ben építettek barokk stílusban. Az impozáns épület mára elhanyagolt, romos állapotban tallható. Az 1862–64-ben épített templomot a második világháború során orosz gránáttalálat érte, azóta romosan áll a falu fölé emelkedő ormon.
 

Csoltó (Čoltovo)

Ismereteink szerint honfoglalás-kori település. Az írások először 1291-ben említik. Temploma 1310 körül épülhetett. A XV. században a falu két részre osztódott. 1706-ban a Basó kúriában éjszakázott II. Rákóczi Ferenc.
 

Gice  (Hucín)

Első írásos említese 1327-ben történt. Érdekessége a Czékus-kastély. Kétszintes, újonnan vakolt épület, nyugatra néző homlokfallal, amelynek középrizalitja háromszögoromzatban végződik. Ablakain kovácsoltvas rácsozat van. A földszinten lunettás dongaboltozat látható, az emeleti helyiségeket tükörboltozat fedi. Ma lakóház.
 

Süvéte (Šivetice)

A falut a XII. századtól említik az okiratok. Művészettörténeti szempontból nagyon érdekes és értékes a község fölötti románkori rotundában nemrég feltárt freskó. Görörg keresztre emlékeztető alaprajzú evangélikus templom 1785-ből. Valószínűleg egyike a Sturm-féle templomtípusoknak. Terét porosz boltozat fedi. Oltára és keresztelő-medencéje klasszicista, szószéke füzérdíszes. Falait csigavonalas (volutás) pilaszterek tagolják. A homlokfalhoz 1831-ben épített négyszintes torony középsőrésze rusztikás falazatú. Bejárata fölött íves záródású díszítmény látható, felirata az 1831-es pusztító kolerajárvánnyal kapcsolatos.
 

Kövi  (Kameňany)

A felvilágosodás szellemi erői, az ébredő nemzeti öntudat szülte iskola épülete a XIII. században keletkezett község központjában épült 1794-ben. Nagyobb javítást a tárgyalt korszakban 1827-ben, egy tűzvész után végeztek az épületen.
 
 

Lice  (Licince)

A Túroc-völgyi kisközség evangélikus temploma 1804-ben épült. Szegment végződésű, hosszirányú tere porosz boltozattal fedett. Falait lizénák keresztezik. Érdekessége a Czékus-kastély (alsó-kastély) - mai formáját a XVIII. század utolsó harmadában nyerte el, valamint a Heinzelmann-kastély (felső-kastély) - valószínűleg az 1780-as években építtette a Csernyus család.
 

Csetnek (Štítnik)

1243-ban  IV. Béla Detrének és Fülöpnek – a Bebek és Csetneky családok őseinek adományozta – ennek kapcsán említik először az írások.
Madarász-ház - Hat ablaktengelyes, egyemeletes épület az ovális tér északkeleti oldalán. Tulajdonosa szerint a XVIII. század végén épült. A műtermet, amelynek falait korinthoszi fejezetes oszlop- és féloszlopsor övezi, nem tudjuk, mikor és kivel építtették, ugyanis a ház szülötte, Madarász Viktor, a kiváló magyar festőművész, aki elsősorban történeti témájú képei, valamint portréi alapján közismert, nem tért vissza Csetnekre. Ez a tény azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a mellőzöttség éveiben (1870-1887) foglalkozhatott a hazatérés gondolatával. - Ma lakóház.
A Martinszky-palota - Korábban mint Concordia Bányatársaság, illetve Maritinszky-féle ház volt ismeretes. Emeletes, téglalap alaprajzzal bíró épület, keleti orientációjú héttengelyes homlokfala a térre néz. Eredetileg különálló, kerttel körülvett épület volt. A gazdagon tagolt és díszített héttengelyes homlokfal egyike a legszebbeknek Gömör területén.
Említésre méltó továbbá a  Sárkány-kúria, valamint az 1783-ban épült Sebők-kúria.
 

Kuntapolca  (Kunová Teplica)

Először 1243-ban említi egy adománylevél, mint az Ákos nemzetség birtokát. Kora klasszicista evangélikus templom 1805-ből, a község központjában áll. A templom homlokfalához épült tornyot íves felület köti össze a templomtesttel, amelyet koszorúpárkány övez. A faluban több kúria is állott, melyek közül már csak a XIX. század elejéről származó Gömör-kúria maradt fenn
 

Ochtiná

A  XIII. században keletkezett tepülés, bányászok lakták. Nevezetessége a középkorból származó többször átépített templom, valamint az aragonitbarlang.
 

Rozsnyó  (Rožňava)

Város mint bányásztelepülés keletkezett – 1291-ben említik először az írások.  Lakói arany-, ezüst- és rézbányászattal foglalkoztak. Városi kiváltságát 1340-ben szerezte, 1410-től szabad királyi város. A XVI. századtól kezdődött a bányaszat hanyatlása. Jelenleg járási székhely.
 

Betlér (Betliar )

A XIII. században keletkezett. Eredetileg bányásztelepülés – aranyat, rezet és vasércet bányásztak. A XVI. századtól az Adrássyak birtoka, ezt megelőzően a Csetneky és a Bebek családok bírták. A településen található kastélyt híres könyvtárát Adrássy Lipót hozta létre 1793-ban.
 

Szilice (Silica)

A települést 1399-ben említik először a korabeli okiratok, mint Szalonnai István birtokát. Népművészete jelentős, némely momentuma még ma is él.
 

Borzova (Silická Brezová)

A fennsík másik elsősorban néprajzi szempontból jeletős települése. Az iratok először a XIV. százdban  említik. 1427-ben már az írások szerint már kőből készült temploma van. Afalu utolsó földesurai az Esterházyak voltak.
 

Pelsőc (Plešicec)

A település a XI. században keletkezett. 1243-ban említik az iratok. 1328-tól városi jogokkal rendelkezik. A XVIII. század elejétől 1849-ig Gömör vármegye székhelye.  Középkori templomában épen felmaradt freskók láthatók.
 

Szalóc (Slavec)

1243-tól említik az okiratok. Birtokolták a Bebekek, a XIV. századtól a Csetnekyek. A középkortól a településen szénégetés folyt. Szalóc látta el szénnel a környék vasiparát.
 

Gombaszög (Gombasek)

A Sajó menti települést az Ákosok alapították – 1243-tól említik az írások. 1371-ben a Csetnekyek pálos kolostort alapítottak a településen. Maradványai még ma is láthtók.  Nem messze csepkőbarlang található. A barlang közelében álló szabadtéri színpad a múlt század 70-es és 80-as éveiben a CSEMADOK népművészeti fesztiváljainak helyszíne volt.
 

Berzéte (Brzotín)

Afalu nevét 1243-ban említi egy okirat – IV. Béla Detrének és Fülöpnek (a Bebek és Csetneky családok őseinek) adományozza a falut. 1293-tól a település a Máriássy család birtoka. Ma is láthatók jó állapotban lévő kastélyaik. A település a XIX. században vasiparáról volt nevezetes.
 

Gömörhorka  (Gemerská Hôrka)

A XV. százatól említik az okiratok. A XVII. és a XVIII. század között elnéptelenett, majd újra települt. Lakói mezőgazdasággal és szénégetéssel foglalkoztak. Klasszicista református temploma 1786-ban épült, a XIX. század végén átépítették.
 
 
 

    Letölthető változat  itt    -  2005utvonal.doc  - 47 kB